Nyomtatás
Kategória: Call of Cthulhu
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Call of Cthulhu RPG 1st ed 19811981: Megjelent a Call of Cthulhu szerepjáték. Magyarországon még javában tart a Kádár rendszer. Alapdobozhoz jutni már csak azért is közel lehetetlen lett volna, mert az egyszeri ember számára mind a Nyugatra is érvényes útlevél, mind a megfelelő valuta, mind sok más nehezen beszerezhető lett volna. De, ha valaki be is hozza, a többség nem tudott angolul, az iskolában ugyanis az orosz nyelv oktatása volt a kötelező. A gyerekek pedig kisdobosok, úttörők voltak, úttörőtáborra, építőtáborra készültek, nem pedig RPG partyra. Amikor arról beszélünk, hogy a korszerzű szabályrendszer egyszerű, gyors, kicsi, nem árt róla tudni: A dobozban lévő BRP rendszer szabályfüzete 16 oldal volt. De a lázadó kamaszok ezt nem ismerték, így a politikai témájú szamizdatok helyett nem keletkeztek szabálykönyvek az innen-onnan szerzett írógépen.

Labirintusok, kazamaták, barlangok bejárása helyett megjelent egy új koncepció, amit bizony a hagyma rétegeihez hasonlíta a szakirodalom, és arról szól, hogy a karakterek lépésről lépésre, egyre mélyebbre ássák magukat bele a történetbe, egyre mélyebb felfedezéseket tesznek. Teljesen más alapon működik a narratíva ez esetben. Persze az igazság ennél kicsit összetettebb: Ha egyféle felépítésűek a kalandok, akkor az természetes, hogy a következő is olyan lesz. Ha van kétféle, akkor az a természetes, hogy elgondolkodsz lehet-e harmadik úton elindulni. Ugye senkit sem lep meg, hogy 1984-ben már az AD&D felől is megjelenik a Dragonlance Chronicles, ami a regényciklust végigkövető történettel egy újabb lehetőséget mutat be. Az új struktúra viszont új kihívásokat jelentett. Ahhoz, hogy a karakterek sok esetben észrevegyék mi a furcsa, nem ártott, ha a játékosok ismerik a világ működését. Természetes volt, hogy a Call of Cthulhu szerepjáték kezdett nyitni az akkori jelenkor felé.

Nincs nagyon európai kiegészítő?

Szerkesztő társam az 1990-es évekről szóló cikk második részét egy személyes történettel és egy felvetéssel indította. Call of Cthulhu kapcsán van USA és van USA. Nomeg az általa nem említett Horror on the Orient Express. Így nem csak a fordításból lett ferdítés és a hazai fanmade anyagokról lehet elmondani, hogy magyar vonatkozású.

Az európai anyagok hiánya viszont nem csak Lovecraftra vezethető vissza. Hanem arra a tényre is, hogy mi azért itt egy más kultúra vagyunk. A rövidke bevezető után az 1990-es évekről szóló cikk mindjárt a történelmi háttérrel kezdődött. Nagyon nehéz téma lenne egy jó kiegészítőt készíteni az amerikai piacra. Ugyanis ott még többet kellene elmagyarázni, hosszú lenne és körülményes.

És meglepő módon ez a korszak volt az utolsó olyan korszak, amikor még természetes volt sok helyen a horror történethez segítő izoláció. Az Internet, a mobiltelefon is sokmindent megváltoztatott, de a korszerűbb nyomozási módszerek is. Az 1980-as, 1990-es évek egy olyan korszakot jelentenek amikor már van első kézből megszerezhető információ, amire tudunk építeni, de még neem kavarja meg sok újdonság a nyomozós kalandok működését. Ráadásul a világrend változott, így sok történetben a karakternek el kellett dönteni miért is furcsa valami. Az nyom, vagy csak a világrend megváltozása. Mi pedig itthon, Magyarországon, tulajdonképpen az egész közepében ültönk.

Bár a jelek szerint nem Magyarországon vagy, mégis magyar nyelven olvasol egy Magyarországról szóló cikket. A magyar valóság valószínűleg nem idegen számodra. Akár magyar nyelven mesélsz magyar játékosoknak, akár idegen nyelven egy helyi klubban, vagy online jó lehetőséget jelent számodra a magyar környezet használata. Ismered aazt a helyzetet, hogy fel kell tartani a telefonálás közben a hívót, hogy megtudjuk hol is van? A filmes klisé ma már butaság. Ma már a távközlési rendszernek pontosan ismernie kell a hívó felé vezető útvonalat. Az Interneten pedig elég régi megoldás az IP alapú geolokáció. Sok weboldalon ennek megfelelően lehet feltételes tartalmat is kínálni. De a rendszerváltás korának Magyarországán nem digitális úton továbbították a hangot, és sok telefonközpont elektromechanikus volt.

Nem volt "Caller ID", a hívott félnél nehéz volt megállapítani ki hívta. Oké: Le lehetett nyomozni a hívót. Hiszen a hozzánk közeli telefonközpontban meg lehetett vizsgálni, hogy amit ide kapcsoltak az honnan jött. Valamelyik helyi vonaltól? Vagy másik központ továbbította a hívást? Nos a vonalkapcsolt hálózaton az utóbbi esetben azt láttad egy másik központ felől, X kábelen, Y érpáron jött a hívás. Rendben, akkor meg kell nézni, X központban mit kapcsoltak az Y érpárra és az honnan jött. Sok esetben akár manuálisan is. Ha figyeltek erre, akkor adott volt mennyi idő alatt lehetett egy helyi hívást lenyomozni, mennyi idő alatt lehetett egy távhívást, és megvan az alapja annak amit a filmeken látunk, hogy fel kell tartani kicsit a hívót. Az arányok persze akkor is úgy jelentek meg a filmekben, hogy a rendőrség sikeres legyen.

De ahogy egyre többen jutottak nyugatra, úgy egyre több ember számára vált elérhetővé ilyen vagy olyan számítógép. A számítógépes játékok világában egy-egy játék utalt a szerepjátékokra. És persze a Ctrhulhu mítosz is sok játékot inspirált. Szépen lassan regények is jutottak az országba. No meg a rossz nyelvek szerint AD&D is. És egyre több felnőtt ember nézett szembe a problémával: Ezek a mai fiatalok nagyon máshogy viselkednek, mint annak idején ő, és nagyon sok dologról nem tudja eldönteni, hogy az most veszélyes vagy veszélytelen. És ahogy közeledett a rendszerváltás persze sok olyan ideológiai vita is teret nyert, ami korábban nem igazán fért volna bele.


Es az unnep borito optAki pedig tudta mi működik Nyugaton az megpróbálkozhatott behozni azt. Akár kisegyházak kapcsán, akár UFOs újságok kapcsán a szabadság a rendszerváltás után közel korlátlan volt.  A rendszerváltás közben viszont volt pár érdekesség. És a korszakban fontos a politika, így szokatlan módon politikai tartalmakra is ki kell térnem. Ennek kapcsán viszont bátran merem ajánlani Kónya Imre könyvét, ami belülről mutatja be a rendszerváltás folyamatát. Méghozzá a rendszerváltáson dolgozó politikus szemszögéből és nem a csalódott kisemberéből. Merthogy azért az utóbbi csoport emlékei másmilyenek. 

Nehéz lenne a korszakot mesélni anélkül, hogy sok ember csalódottságát és az okokat ne említenénk. Sok oka van annak, hogy a változásra és igazságra váróknál elmaradt a katarzis. Nálunk nem forradalom volt, mint Romániában. Nem Szolidaritás, mint Lengyelországban. Nálunk Független Jogász Fórum, és az ebben részt vevő jogászok által kezdeményezett Ellenzéki Kerekasztal hozta össze a rendszerváltást. 

A Call of Cthulhu kapcsán nem csak a valós őrület a veszély, hanem az is, hogy a karaktert őrültnek tartják, mert a dolgokat máshogy gondolja. Éppen így fontos, hogy az embereket manipulálni képes vezetők egyformán jó erőforrást jelentnek egy politikai pártnak, amikor ideológiát kell terjeszteni, valamint szektáknak is. A rendszerváltás számos kérdését ezen az alapon is lehet magyarázni. Nem nehéz azt mondani, hogy az új magyar demokráciát sztálinista vezetőkig vezetni vissza, Nyarlathotep tréfája is lehet. 

Nem csak 1956 igazsága maradt el

Szerkesztő társam az 1990-es évekről szóló cikk második részét egy személyes történettel és egy felvetéssel indította. Call of Cthulhu kapcsán van USA és van USA. Nomeg az általa nem említett Horror on the Orient Express. Így nem csak a fordításból lett ferdítés és a hazai fanmade anyagokról lehet elmondani, hogy magyar vonatkozású.

Az európai anyagok hiánya viszont nem csak Lovecraftra vezethető vissza. Hanem arra a tényre is, hogy mi azért itt egy más kultúra vagyunk. A rövidke bevezető után az 1990-es évekről szóló cikk mindjárt a történelmi háttérrel kezdődött. Nagyon nehéz téma lenne egy jó kiegészítőt készíteni az amerikai piacra. Ugyanis ott még többet kellene elmagyarázni, hosszú lenne és körülményes.

Nagy Imre újratemetése kapcsán felmerült, hogy a forradalom nem kommunista áldozatait is rehabilitálni kellene. Az Ellenzéki Kerekasztalt összehozó Kónya Imre könyve rámutat, hogy ezt a célt nem lehetett elérni. A politikus által várt nagy nemzeti összeborulás pedig elmaradt. És az akkor nem érintett kérdések miatt van aki megkérdőjelezi a rendszerváltás "valódiságát", más pedig csak a "jogászok rendszerváltásáról" beszél.

Ha jogi oldalról nézem a kérdést: Nem lehet vitatni, hogy Nagy Imre elleni per tisztességtelen volt. Egy tisztességtelen eljárás nyomán halálra ítélték, kivégezték, vértanú lett. Ha másik oldalról nézem: A halálos ítéletet nem ő választotta. A forradalom kezdetén skandált Imi Balsoj igyi damoj, bizony őt akarta visszazavarni Moszkvába. Innen pedig mindenkit feláldozva megúszásra játszott. Akik ezért haltak meg, azoknak is elégtétel járt. És bizony a nürnbergi perek mögött is politikai megrendelés volt, és a nácikat sem a náci Németország törvényei szerint ítélték el. 

Ha belőle csinálunk hőst, akkor a becstelenséget, és egy korábbi kommunista gyilkost magasztalunk fel. A magát 1956 örökösének valló szép új magyar demokrácia erkölcsi alapjait már ez a döntés is alááshatja. Ha olyan demokráciát építünk, ahol a norma nem az, hogy a politikust, a vezetőt a gerince, emberi tartása, becsülete alapján ítélljük meg, hanem attól lesz hős, hogy a másik oldalról hányan ütik? A következményeket látjuk. Ha 20-30 év múlva meglesz még az oldal, akkor majd erről is írhatunk egy cikket, mert az akkori fiatalok erre már nem emlékeznek.

A jogász és politikus aki dolgozott a rendszerváltáson joggal mondja azt, a választójog, az alkotmány változott, többpártrendszer van, nincsenek politikai bűncselekmények, a sajtószabadság sok garanciája bekerült a törvénybe, bárki indíthat lapot, stb. megannyi jogi szempont mutat rá, hogy teljes a rendszerváltás. A másik oldal azt mondja: korrupció, mutyi és sógorság-komaság által működtetett rendszer maradt, amit elfed a nem éppen ma született bárány kommunista vezetők köré gondosan felépített személyi kultusz. 


Mindenesetre, ha ez a mérce, akkor a rendszer maga sem őszinte. Így pedig nem lehet az állam minden szintjén jelenlévő korrupció ellen küzdeni. Korrupt vámosok, hivatalnokok mellett ment az olajszőkítés. A kedvezményesen adózó fűtőolaj illegális átalakítása üzemanyaggá. És ezzel megjelent a szervezett bűnözés. Ha pedig sokan elégedetlenek voltak a rendszerváltással, hát jött a szocialista győzelem. Ami nem megszüntette az olajszőkítést, csak megoldotta azt, hogy ezt csak nagyban érje meg csinálni, és magasabban ülő embert kelljen hozzá megkenni. 

Aki ezen sokat nyert a kárpótlási jegyek felvásárlásával, a privatizáció visszásságait kihasználva megsokszoroztaa a vagyonát. Ők lettek az élet császárai. De ez a történet, az igazi magyar vadkelet, majd megér egy külön cikket is. Az viszont biztos, hogy az új kiskirályok éppen úgy hozzá tartoztak a családottsághoz, mint az, hogy a besúgók neve többnyire rejtve maradt. Amennyire a demokratikusnak mondott rendszer így viselkedett, úgy az MSZP-SZDSZ kormányt sem tartotta sok választó szocialistának. Ehhez az olajszőkítés, a rablóprivatizáció kellett.

Sokan még az NDK és a KNDK (Észak Korea) kapcsán azt is megjegyzik: Akkor is az nevezte magát demokratikusnak, aki egy cseppet sem volt az. És hogy sok önjelölét vezér körül ma is ott a személyi kultusz. A programok közötti felelős választáson alapul demokrácia helyett a személyi kultuszon és mutyin alapuló rendszert és kiskirályait sokan nem érezték minőségi váltásnak. És azért ekkor még bőven éltek olyanok akik szerettei akkor lettek a kommunista rendszer áldozatai, amikor annak a bűneiben Nagy Imre vastagon benne volt. Ezekkel az áldozatokkal senki sem foglalkozott, Nagy Imréből hőst csináltak.

Jön, jön, jön: M.A.G.U.S. a könyvkalózok

"Jogászok rendszerváltása", ami a jogalkotó munkáról szólt. Amíg a gazdaság nagyobb része az államé volt, jóval kevésbé kellett foglalkozni olyan szempontokkal, mint a szellemi tulajdon, a márkanevek védelme. A rendszerváltás kapcsán viszont fontos volt lefektetni a tisztességes piacgazdaság alapjait. De még hosszú időbe telt, míg pár új játékszabály megszületett. Például az, hogy "nem születhetnek engedély nélkül új Star Wars regények". Ahogy az ilyen licencekért nem mindenki fizetett, úgy a softwarekért sem. Aki tisztességes volt és vállalta a plusz költségeket az került szinte behozhatatlan versenyhátrányba. 

Egy régi Hofi féle két mondata jut eszembe: "Bátyám nyilas vót", "Öcsém Kommunista." És mindenki tudta, hogy ezzel a kettősséggel mi járt együtt. A testvérpár melyik tagja érvényesült a kommunizmusban. A rendszerváltás után is sokan mondják a köpönyegforgatóknak kedvezett a rendszer. 

Csakhogy a csalódottság, számodra mint mesélő számára, bár megkerülhetetlen téma, közel sem annyira hangsúlyos, mint a valóban megtörténő változások és azok hatásai. Mert ugye a határ kinyilt. Sok dolog, így részben az ezotéria sok irányzata is bejött, és ezzel együtt pedig azt is lehet mondani "jöttek a kultisták", jött sok új típusú nyomozni való, és sok olyan kalandlehetőség amit nem tudnál egy évtizeddel korábbi Magyarországon jól lemesélni. Az ország megváltozott,  a rendőrautókra is felkerült a szolgálunk és védünk matrica.

Csakhogy volt más is. Ha emlékszel a cikk elejére, akkor említettem, hogy nem volt Caller ID, elektromechanikus telefonközpontok voltak. És mobil ugye egyáltalán nem. URH rádió, CB viszont volt. Meg például Telex. Sőt távirat is. Ez utóbbi úgy működött, hogy a bediktált szöveget elektroniksuan továbbították és a postán lévő készülék nyomtatta ki, majd onnan a postás sokkal gyorsabban kivitte, mint egy levelet. A távirat hosszától függött az ára is. És volt dízstávirat is, amit nem sima lapra nyomtattak. A használt eszköz "sok szempontból írógépre hasonlított". Azaz betűnként került a szöveg a papírra.

Ugyanakkor a telefonra a megrendelés után várni kell. Igen, ez a helyzet Kónya Imre könyvében is szerepel, és ott talán a legdrágább telefonvonalról is van egy érdekes anekdóta, de egy politikus telefonjánál fontosabb történet az ami szépen lassan mindenki telefonjával történt. Akkor sok szempontból a környező országoktól le voltunk maradva. Náluk már Coax kábeles gerinchálózat volt, nálunk még bizony maradt a hagyományos telefonkábel megannyi érpárral. Sokszor papír szigetelés és ólomköppeny kombinációja volt használatban. 

Mivel itt sürgős volt korszerűsíteni mi gyorsan átálltunk az optikai kábelekre, akik jobb hálózattal rendelkeztek viszont lemaradtak. Később a távközlési szolgáltatók közötti versenyt is befolyásolta a drágább, de jobb infrastruktúra, a magasabb elvárások. És ez befolyásolta a mobiltelefonok hazai elterjedését is. Ennek a mai távközlési piacon is megvan a következménye. De akkor még a vezetékes telefon és hagyományos földi sugárzású TV mellett maximum a nyugatról behozott műholdvevő jöhetett szóba. Furcsa mód akkor a nyugati világhoz tartozó harsány reklámok vágyálmot jelentettek nem valamit, amiről el kell kapcsolni.

A változáshoz és a vadkeleti helyzethez hozzá tartozott, hogy bár lehet miért a "jogászok rendszerváltásáról" beszélni, a jogalkotás szépen le volt maradva a változásoktól. Az egyik keretes részen a könyvkiadás visszásságait, némi kalózkodást, és a régi kapcsolati tőkét említem. Ennek is teret engedett akkor is a jogszabály. Meg mondjuk a TVben olyan másoroknak ahol 10 perc műsor alatt 15 percnyi az eladott reklám idő, mert annyi a termék elhelyezés és az ezért bemutatott termék direkt reklámja. A TVben akkor népszerű Kisváros c. sorozat volt ennek az utóbbi módszernek az egyik legismertebb mintapéldánya.


Említettem a Kisváros c. sorozatot. A Youtube-n folyamatosan elérhető, a közmédia oldalán időnként elérhető szokott lenni. Mi jut eszembe ezekről az alkotásokról? Van aki azt mondja akkori szemmel jók voltak, mai szemmel pocsékok. Megint mások azt mondják, hogy a dramaturgiai szempontok helyett a hirdetők diktálták mi és mikor történjen, és ezek mellett nem sikerült azt se kitalálni, hogy gyenge vígjátékot, a helyiek életét bemutató szappanoperát vagy krimit, netalán akciósorozatot akarnak forgatni. A színészi játék mélységei és magasságai a 80as évek egyetlen érzelmet kifejezni képes akciósztárjait idézik, és közelítik meg. Alulról. 

A legyen benne élet, akció és még ki tudja mi minden szintű igénylista mellett egyik téma sem tudott úgy bele kerülni a sorozatba, hogy hiteles vagy elfogadható színvonalú legyen. De van pár dolog amit a sorozat alkotói sem tudtak elszúrni. A jelmez és hajviseletek, stb. kapcsán nem is akartak elszakadni a kor divatjától, de nem is tudtak volna. A hirdetők egy része az akkori piacot tükrözi. Látunk akkor menőnek gondolt étteremt, szállodát, sőt még autószalont is. Igaz a Conti Car kapcsán azóta már tudjuk, hiába szponzorálták a köztévé "bűnüldözésről" is szóló sorozatát, a hely a szervezett bűnözés egyik hazai központja volt. A sorozatban mégis láthatjuk a szalont, és láthatjuk azt is ahogy a színészből lett piti bűnözőt elkergeti a helyi nehézfiú. 

A sorozatban szinte mindenkit a határőrök védenek meg, a rendőrséggel összedolgozva. A szervezett bűnözéssel összefonódó cég az akit a saját nehézfiúi. Az üzenet nem az autoszalon biztonsága miatt aggódó vásárlók megnyugtatása miatt lett hirdetői elvárás. A korabali MLM hálózat is megjelenik, korabeli TVk, korabeli utazási lehetőségek és legalább egy korabeli együttes is. Csupa olyan dolog aminek a szerepe akkor is forrást jelenthet, ha a sorozat amúgy maga gyenge. És persze a sorozat gyengeségei is rámutatnak az akkori magyar televíziózás színvonalára. Persze a sorozatok utolsó pár éve mellett már ott volt a kereskedelmi konkurencia.

De másik oldalról nézve a televíziózás helyzetéhez nem csak a színvonal, a kétes finanszírozás, a túlzásba vitt product placement és az így megjelenő termékek tartoznak hozzá. Vagy az, ahogy a Kisváros látványosan olcsóbb lett amikor ezt megtiltották. Hanem az 1997-ben megjelenő országos kereskedelmi televiziók, előtte a magyar nyelvű műholdas adások amik a kábeltévék kínálatában is megjelentek, vagy valamivel még előbb a nyugatról behozott műholdvevők és videók korszaka, amik alternatívát kínáltak az állami TV kínálatával szemben.

A megjelenő kínálat megteremtette a keresletet hasonló alkotásokra. Ahogy Bud Spencer filmjei után eljött Bujtor és vele együtt Ötvös Csöpi a magyar Piedone a szocialista erkölcs jegyében pofonokkal, úgy a nyugatról bejövő akciófilmek nyomán itt is megjelent az igény olyan alkotásokra amikben legalább pisztoly és gépkarabély is megjelenik. Sőt, másolni kellett a külföldi telenovellákat is, kis magyar nagyzolással teleregénynek gúnyolva. Ez utóbbi a szomszédok volt. Igaz, részek ritkábban jöttek, és időnként olyan unalmas tudott lenni, hogy azon még az én "nem létező dramaturgiai érzékem" is inkább javítani tudott volna, mint rontani, de legalább eljutottunk a legújabb szocialista lakóteleptől (Gazdagrét) odáig, hogy Vágási Feri beszállt az Internetbe. Ami pedig ennél is nagyobb katasztrófa: Az Internet is beszállt Vágási Feribe és mémet gyártott belőle.

A rettenetes mémek mellett fontos, hogy a Szomszédok igyekezett aktuális témák sokaságával foglakozni, míg a kissé identitászavaros kisvárosban a bűnügyi száll vegyült a reklámmal. A szomszédok maradt a lakótelepen. A Kisváros kapcsán a helyszín is szépen lassan kiíródott a sorozatból. Volt olyan rész ami a nyugati határ közelében lévő fiktív városból, Végvárról (Szigetváron forgattak) Nyíregyházára került rendőrt követett. A sorozatból persze kimaradt a határőrség (pedig embercsempész is volt) az ottani akciószázad, és persze az alap szereplők közül is kimaradt Hunyadi főtörzs (később hadnagy) aki alap szereplő volt. Sőt a főrendőr is a kínálat végigkóstolása helyett úgy tűnt, immár mindig a kisbécsit választja. Olykor zsemlében, a helyi büféből.

Mindenesetre eddigre a sorozat más miatt is ellaposodott. Ez pedig a rendszerváltás történetének egy fontos lépésén múlik. Ahogy a cikk előző oldalán is írtam: A történet a fűtésről szól. Akkor sokan fűtöttek olajkájhával, ehhez kellett úgynevezett háztartási tüzelőolaj. Ami viszont gyakorlatilag gázolaj volt, amit megjelöltek és igyekeztek a dízel autókban használhatatlanná tenni. Sokan persze visszaalakították. Ez volt az 1990-es évek legnagyobb korrupciós storyja. Eleinte kicsiben ment, de az egész országban mindenhol. Majd az MSZP-SZDSZ kormány idején sikerült elérni, jóval magasabb szinten kelljen megvesztegetni embereket, és így nagyobb csoportok tarolták le az alvilági piacot. Az így megerősödött bandák hamar mindent uraltak. A védelmi pénztől, a kurvákon át a drogokig. A beszedett pénzből a névértéken alul is lehetett kárpótlási jegyet szerezni, azonnal megtöbbszörözve az ebül szerzett vagyont.

A Kisváros bűnügyi történeteihez remek alapot jelentett ez is, de az is, hogy a határ megnyitás óta ott is egészen új típusú bűnözés jelent meg. Amit ez a sorozat nyomozással és akcióval oldott meg, azon, ha nem volt más napi politikai téma, a Szomszédok hősei szörnyülködhettek. De más politikai, közéleti téma volt, pont a rendszerváltás kapcsán mindog volt. Új adó, a nyugdíjrendszer módosításai, szerzői jog reformja, sokféle vállalkozásra példa, ezekkel kapcsolatos kockázatok bemutatása, társaházak életét befolyásoló változások. 

1990-ig érthető volt a probléma. Az 1990 és 1994 közötti időszak során furcsa volt a helyzet, mert a közmédia sem volt igazán kormánypárti. A témákkal foglalkozni kellett. Az 1994-1998 közötti időszakban szállt be Vágási Feri az Internetbe. A hasonló témák említése mellett persze tökéletesel elfért a kormánypropaganda. Napi poltikai propaganda, számos állami intézmény gátlástalan önreklámja, mindezt a magyar sorozatokba préselve. Ha ezt az időszakot tekintjük mintának akkor nem lepődnék meg azon, ha a TV2 úgy döntene, hogy a napi sorozataiban "migránsok által megerőszakolt nőt", a "migránsok által bujkálva, vonulva tönkretett kertet", a "kamionra erővel feljutó migránsok miatt bajba jutó sofőrt, és a jövedelem nélkül maradó családját" látnánk. 

(Folytatás következik)

Találatok: 23045

Comments on A magyar rendszerváltás korszaka

Be the first to comment
Please login to comment


You don`t have permission to comment here!

This website uses cookies to manage authentication, navigation, and other functions. By using our website, you agree that we can place these types of cookies on your device.