Egy nem M.A.G.U.S.-ra fókuszáló zárt csoportban egy hozzászólás egy részeként meglepő véleményt olvastam: "Egyébként szerintem ammund annyira borzalmasan rossz minden tekintetben a M.A.G.U.S.-nak hogy csak nah, játékos, mesélő, de leginkább kiegészítő, vagy modul író -ként, borzalmas károkat okoz.." Tök jó, ez is egy vélemény. Meg az is amit mellé kell tennem. Nincs az a szerző aki jogok, hivatalos lehetőségek nélkül egymaga komoly károkat tudna okozni egy játéknak. Ha ugyanis a játékosok a netről letöltött anyagok kapcsán ésszerű forráskritikát gyakorolnak, akkor a szemét nem terjed el, a legrosszabb szerző sem okoz károkat. Ha viszont a közösség nem képes erre, akkor Amund nélkül sem képes rá, és így a probléma ismét tőle javarészt független.

Ő viszont próbálkozik. Dolgozik, társaival (a Krónikák csapatával) elég sokmindent összehoz. És ezek a rendezvények sok szempontból inkább segítik a közösséget. Nem Amund a felelős azért sem, mert már jóval a munkássága előtt megjelent sokféle ilyen probléma. Nem ő felel azért, hogy annak idején megannyi hivatalos alkotócsapat, Yardainékat épp úgy beleértve, mint mondjuk az Új Tekercsek körül tevékenykedő pár arcot, visszafelé köpköd. Nem ő tehet arról, hogy magánbeszélgetésekben visszajön a téma, hogy már a 90-es évek második felében úgy is sokszor volt kellemetlen élmény a M.A.G.U.S., hogy a háziszabályokat tartalmazó spirálfüzetek sokasága között szinte elveszett a hivatalos alapkönyv.

Amikor megtapasztaltam azt, hogy egy csomó értelmes arc hirtelen azt mondta, hogy leteszi a M.A.G.U.S. szerepjátékot, de Ynevet kedvelve marad a M.A.G.U.S. kártyánál, akkor nekik elegük lett. Mert Amund vitatott tevékenysége nem a 90-es lett meghatározó arc. Amund nem oka, hanem legfeljebb tünete a problémának. Ha pedig az okokat keressük, akkor hamar eszembe kell, hogy jusson a Summarium. Mert bizony piszok sok jó arc ezért tette le a könyvet. És a puha ETKt szorongató játékosok többsége a Summarium utáni M.A.G.U.S.-t ismeri, és a tonnányi spirálfüzet is ebből eredt. 

A Summarium pedig az a könyv ami előbb leírja, hogy mindent meg lehet fogalmazni minden aquir nyelven. Majd bevezet olyan szabályt, hogy az egyiken csak ujjtörést, másikon már lábtörést is. Ennyire próbált meg önmagához képest következetes lenni.  De a világot hangulati szempontból átírta. Mások lettek az elfek, a Rúna korábbi leírásához képest, mások lettek az aquirok, a törpék, Krán és megannyi más. És hamar eljutottunk arra, hogy az írói gárda eldöntötte, mit gondolt ő akkor eredetileg, amikor még Ynev arról szólt, hogy pár mesélő a PeCsában ezen a világon mesélt különböző kalandokat. 

Húúú, meg háááá, meg váóóó, a Summarium elfjei nem is annyira tucatfantasy elfek, mint... És jön az AD&Ds utalás. Nos Tolkien elfjei inkább a rend oldalán álltak, sok AD&Ds elf kevésbé. Eszembe jut az elf főisten, és a sötételf főistennő volt kapcsolata, a lányuk körüli story, stb. és az, hogy a story revolution idején ebbe akár bele is lehetett menni. A D&D 3 kapcsán jött "D&D is about killing monsters and takint their treasure" jellegű egyszerűsítés, világátírás ez után jött, s bizony ekkor AD&Dben is hangsúlyosak voltak a faji maximumok, az egyes fajok kapcsán elérhető kasztok kapcsán is sok mindent sikerült alátámasztani.

A Summarium elfjei ezzel szemben arról szóltak, hogy valahogy el kell magyarázni, hogy az elfek hogyan felejtik el a nyelvüket. Hogy lehet bennük kevesebb ősi vér, mint az 1% ősi vért tartalmazó kráni fejvadászban. Tápolni a hivatalos nagykisfiúknak lehet, mindenki másnak nem. Szépen sikerült szemen köpni pár koncepciót. Teljesség igénye nélkül mondjuk eszembe jut a Rúna cikke az életútjátékokról, hogy itt nekünk kellene eljutni oda, hogy a karakterekből regényhős szintű valaki lesz. Vagy éppen az, hogy a kalandozók vörös lobógója mellett a nem túl sok valódi kalandozó (és az egyszerű kalandor nem ide számít) történelemformáló erő és pl. nagyjából e lobogó seregeinek illik egyensúlyban lenni az ediomadi fekete lobogó mögött álló hatalommal.

De úgy lettek természeti nép, hogy közben távol állnak a természettől. A vadászati tehetségük mögül kivesztett az értelem, és úgy látszik a családtag ragadozóval is nehezen azonosulnának. De az erdő érdekében végzett vadászat kérdése is nehezen működne. Szóval erőltetetten más lett. Jó nem. Lehet sorolni a dolgokat. Summarium projekt és az oda szánt "felnőttebb" világkép lelőve. Mások játékokban jöttek a nem standard elfek közben (pl. Eartdawn esete is eszembe jut) csak ott átgondoltan. 

Jött új kiadás. Első Törvénykönyv. A fegyvereket kerülő harcművész több fegyverben legyen képzett, mint a szinte bármely eszközt képzetten forgató, azzal ölni tudó fejvadász. De az sem baj, ha a boszorkánymágiánál az egyszerű ember 0-s TMEjét baromi nagy korlátnak állítja be a könyv, nem kell egy alapkönyvnek átgondolnak lenni. 

Ezen a ponton 5 út volt a játékosok előtt: 

1. Átmentek kártyázni.
2. Átmentek más rendszert játszani (és sokan szidják is az M*-ot).
3. Elfogadni ezt a szintet és ezen mozogni.
4. Megpróbálni a hibák kapcsán egyre több háziszabállyal, tákolással valamit összehozni. 
5. Elutasítani az ilyen változásokat és megpróbálni következetesnek maradni.

Mivel sokan lelkesednek a Summarium sok hangulati dolgáért, nem egy olyan M.A.G.U.S. regényért, ami a rajongók kivételével mindenki más szerint pocsék így Amund és csapta ezt a közönséget szolgálja ki. És ebben a kontextusban teljesen igaza van abban, hogy tök mindegy, hogy ő lep meg minket valami hülyességgel, vagy hivatalos alkotótól jön a nyílgéppuska, vagy a mágikus anyahajó. És sok más szerzővel szemben nem is hagy kétséget affelől, hogy ezen a szinten mozog. 

És ez a közösség, ha Gáspár Andrásnak, Kornya Zsoltnak és sok más alkotónak a részéről megeszi a nyilvánvaló önellentmondást, a látványos butaságokat is, akkor nincs abban semmi meglepő, hogy a netes anyagokat is ezen a szinten kezeli. Sőt az elképzelhetetlen butaság itt is a meglepetés, a csoda lesz. Nagy kár, hogy a hazai D&Ds közösség nagyágyúi között akad olyan, aki elmagyarázta, hogy a bármi baromságból lehet csoda irány miért követendő a D&Ds Dungeonban, mert így tényleg nincs miért a két rendszert szembe állítani. Mellesleg ezt a D&D jobban csinálja. 

És az ilyen csodák elvárásához alkalmazkodik Amund sok erőltetettnek tűnő, vad, akár világromboló ötlete. De mint mondtam, nincs abban különbség, hogy ez tőle jön, vagy Gáspár Andrástól, Kornya Zsolttól. És az őszintén képvisel 3. irány sokkal jobb, mint elhinni és másokkal elhitetni, hogy a tákolás során halmozódó ellentmondásokból valaha is jó megoldás lesz. Jobb ez, mint egyszerre panaszkodni arra, hogy valamivel problémád van, és előadni, hogy mindenki szar, akinek nincs. Pedig az utóbbira is van sok példa. 

Nos a 5. irány viszont azt hiszem értjük, hogy miért nem lesz hivatalos. Ezen az úton miért kell mindig kimondani, hogy gyakorolj forráskritikát. Hogy a máshonnan hozott tartalom nem több, mint amit játékosként magad javasolsz és a kalandmester jó esetben a TE gondolataidnak ad több helyet, mert neked kell megfelelni nem egy távol weboldalnak. Más legfeljebb csak tanácsot, ötletet adhat. De erre az irányra azért jóval nehezebb lenne akkora oldalt építeni...

Persze nem lehetetlen. Csak el kell engedni hozzá Ynevet és a M.A.G.U.S. brandhez való bármely kapcsolódást.